A blendén túli világ

Ahhoz, hogy elkezdjünk kreatívan fotózni elengedhetetlen a blende (más néven rekesz) használatának megértése.
A fotósnak, az adott fényviszonyok ismeretében kell meghatároznia a fényképezőgépének megfelelő beállításait. A komponált kép ezen beállításoknak köszönhetően fog más és más hangulatot, érzést árasztani.

Az egyik talán legfontosabb és alapvető beállítási lehetőség a blende helyes kiválasztása. 

Mi a blende?

A fényképezőgépünkben található fényérzékelő lapka (ezen realizálódik a kép) a blendén keresztül kap exponáláskor megfelelő mennyiségű fényt. A blende felfogható úgy is, mint egy kulcslyuk az ajtón, aminek történetesen tudjuk állítani a méretét. Minél kisebb a kulcslyuk, annál kevesebb fény kerül be a szobába. Ellenkező esetben: minél nagyobbra állítjuk a képzeletbeli ajtónkon a kulcs lyukát, annál több fény fog bekerülni a szobába, egységnyi idő alatt. A blende ugyanígy működik. Állíthatjuk tehát ezen keresztül annak a "nyílásnak" a nagyságát, amelyen keresztül fényt engedünk a gépvázunk belsejébe, a fényérzékelő lapkánkra. 

Az alább ábra a blende ezen tulajdonságát mutatja be:

A blende nagyságán kívül, van egy másik fontos paraméter is, ami ezzel párosul. Ez pedig az, hogy mennyi ideig hagyjuk nyitva a blendénk nyílását, azaz mennyi ideig engedünk keresztül rajta fényt. Ezt hívják záridőnek. 

Ezen a ponton a fenti kulcslyukas példára visszautalva képzeljük el a következőt.

Tételezzük fel, hogy a képzeletbeli sötét szobánkat szeretnénk szép tiszta fénnyel megtölteni. Ehhez beállíthatjuk a kulcslyukunk méretét kicsire, közepesre, nagyra vagy legnagyobbra. Minél nagyobb a nyílásunk a kulcslyukon, annál hamarabb fog a szobánk "megtelni" fénnyel. Minél kisebbre (szűkebbre) vesszük a nyílást, annál több ideig fog tartani, megtölteni a szobánkat fénnyel. Előbb vagy utóbb mindkét esetben meg lesz töltve a szobánk, csak az egyik rövidebb, a másik hosszabb ideig fog tartani.

Hogyan állíthatjuk be a blendét?

A blende beállítása a DSLR gépeken az AV (Aperture Value) beállítás segítéségével érhető el: ekkor a rekesznyílást tudjuk szabályozni meghatározott értékeken keresztül. Minél kisebb ez a szám, annál nagyobb a rekesznyílásunk (lásd fenti ábra - f/2.8) és fordítva (f/16). A kiválasztott rekesznyíláshoz a gépünk - a fényviszonyok tükrében - automatikusan fog záridőt meghatározni. A blende értéke tehát különböző fényviszonyok mellett más más záridőt fog meghatározni. Erős nappali fénynél ez a záridő megfelelően kicsi lesz. Esti szürkületkor viszont, ugyanazzal a rekesznyílással, a záridő sokkal hosszabb lesz.

Milyen blende értékek szerepelnek?

A blende értékek egy mértani sort alkotnak, melynek alapja az f1 érték. Ez a blendét átengedhető fénymennyiség 100%-át jelöli. A mértani sor további tagjai az előző értékhez képest a fénymennyiség felét engedik át, melyből következik, hogy ha a blende értéket növeljük, a rekesz mérete és ezzel a nyíláson átengedett fény mennyisége is csökken. A mértani sor értékei: 1,4; 2; 2,8; 4; 5,6; 8; 11; 16; 22; 32; 45; 64.

Megjegyzés: a fentiek alapvetések, tény azonban, hogy ennél a mértani sornál, a mai, komoly optikáknál már sokkal finomabb (értsd részletesebb) értékeket is beállíthatunk a két szélső érték között.

 

Mi határozza meg a blendét?

Ez egy nagyon fontos dolog. A blende minden esetben az optikától függ és annak a tulajdonsága és nem a gépvázunknak. Ha veszünk egy klassz gépvázat még kevéssé fogunk tudni arról nyilatkozni milyen rekeszértékeket fogunk tudni választani. Ezt tehát minden esetben az optika vagy más néven objektív dönti el, amihez megfelelő jelölés társul az optikán.

Nézzük meg a Canon, egyik méltán legnépszerűbb objektívének a tulajdonságát:

Canon EF 70-200mm f/4.0 L IS USM

Vastaggal kiemeltem a blende jelölését. Ennek a jelentése, hogy f/4-es blendénél kisebbet ezzel az optikával nem fogunk tudni beállítani, akármilyen gépvázunk is van. Ennél kisebb rekeszt természetesen bármikor választhatunk, de nagyobbat soha. Ezt az értéket nevezzük az objektív fényerejének.
Továbbá ha az 'f' után csak egy szám szerepel, akkor az azt is jelenti, hogy a zoom tartományunk mindkét végén (70mm, nagylátószög és 200mm, tele) 4-es rekeszről indulhatunk.  

Canon EF 70-300mm f/4-5.6 L IS USM

Ennél a teleobjektívnél már kötőjellel elválasztva két blende érték is szerepel. Jelentése: 70mm-es zoom esetében 4-es a legnagyobb rekeszünk, tele állásban (300mm) viszont már csak 5,6.

Végezetül, az elsőként szerepeltetett objektívnak létezik egy nagy testvére:

Canon EF 70-200mm f/2.8 L IS USM 

Mindaz igaz, ami a fentieknél is szerepel, kivéve, hogy itt már f/2,8-as nagy blendét választhatunk a zoom tartományunk mindkét végében. Ez látszólag nem nagy különbség. De, hogy mégis mekkora, arról jó tájékoztató adat a két objektív árában mért különbség: 200.000 forint, 2012 év elején.

Mivel nem akarom ellőni az összes puskaporomat ebben a témában, ezért a folytatásra is hagyok valamit, amiből kiderül, hogy mégis mi okozhatja ezt a nagy árkülönbséget és végül is miért jó nekünk képalkotás szempontjából, a blende állíthatósága?